Kulturális hagyaték
Építészet
Andrew Zsolt
1923-ban született Budapesten ahol építőmérnöki diplomát szerzett, majd 1949-ben Kanadába vándorolt.
A The Foundation Company of Canada cég mérnökeként dolgozott, majd megalapította és felépítette az Inducon cégcsoportot, köztük az Inducon Development Corporationt és az Inducon Design Build céget. 1962-ben, mint innovatív ingatlanfejlesztő, megálmodott egy vízparti üdülővárost és a következő másfél évtized alatt megalkototta a Simcoe-tó partján fekvő Lagoon City-t.
Szenvedélyes tengerész volt, aki feleségével együtt körülhajózta a Földet. Kiváló síelő, búvár, fotós, író, szakács és a művészetek elismerője és támogatója is volt. Nagyban hozzájárult a Kanadai Magyar Kulturális Központ fejlődéséhez, amiért a Szent Konstantin-rend lovagi címével tüntették ki.
Kerámia
Dora de Pedery-Hunt
1913-ban született Budapesten. Eredetileg fizikát, gyógyszerészetet, és építészetet tanult, majd 24 évesen döntöttel hogy a művészetekkel kíván foglalkozni. 1937 és 1943 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult díszítőszobrász szakon. Mesterei Ohmann Béla, Lux Elek és Reményi József voltak. 1948 óta Kanadában élt ahol egy kiállításon egyik műkő portréjára szobraira felfigyelt a Kanadai Nemzeti Galéria vezetője aki megvásáolta azt a portrét a galéria számára.
Művészetében, a medálok tervezése öszpontosított és létrehozta a Kanadai Portré Akadémiát. A Kanadai Királyi Művészeti Akadémia tagja volt 1967-től. Leginkább éremművészettel foglalkozott. Pénzérméi közül a legismertebb II. Erzsébet királynő portréja amely 1990 óta szerepel kanadai fémpénzeken.
Zene
Fenyves Lóránd
A Zeneakadémián Studer Oszkár növendéke volt. Az 1933–34-es tanévben megkapta az akadémia Hubay Jenő-díját, a következő, utolsó évét már a mester művészképzőjében végezte el.
1936-ban a Budapestre látogató Bronisław Huberman felkérésére elvállalta az akkor alakuló Palesztinai Szimfonikus Zenekar (1948-tól Izraeli Filharmonikusok) koncertmesteri posztját. 1957-ben elhagyta Izraelt, Genfbe költözött, ahol az Ernest Ansermet vezette Suisse Romande Zenekar hangversenymestere és a Genfi Konzervatórium tanára lett. 1966-ban Torontoba vezetett tovább az útja: a zenekari muzsikálást abbahagyta, csak a koncertezésnek és a tanításnak szentelte idejét, a Torontói Egyetemen dolgozott; 1983-tól emeritus professzorként. 1966–1977 között a kanadai Nemzeti Ifjúsági Zenekar karnagya és hegedűtanára volt. 1985-től a Nyugat-ontariói Egyetemen is tanított. Tanítványai volt többek között Adele Armin, Otto Armin, Steven Dann, Victor Martin és Erika Raum. 50 év után, 1986-ban látogatott el újból Magyarországra.
Toscanini, majd Bernstein és más világhírű karmester keze alatt játszott koncertmesterként, de szerepelt szólistaként is. Budapesti kollégáival – köztük nővérével együtt – megalakította, és két évtizeden át vezette az Izrael Vonósnégyest, melynek tagjai Fenyves Alice mellett Pártos Ödön és a csellista dr. Vincze László voltak. Sok más Magyarországról elszármazott zenésszel együtt alapító professzora volt a Tel Avivi Zeneakadémiának is.
1961-ben vásárolt, 1720 körül készült, ma már Fenyves nevét viselő Stradivariusát 2006-ban másfél millió dollárért árverezték el.
Irodalom
Király Ilona
1934-ben született Szilvásváradon. A Szalajka-völgyi szülőháza ma Erdészerti múzeum. Miskolcon járt gimnáziumba, majd a Soproni Egytemen Erdőmérnök-nek tanult (édesapja és báttya is erdőmérnök volt).
Harmadévesen, 1956 végén hagya el Magyarországot és 1957 januárjában érkezett Vancuverbe ahol egy évet járt az egyetemre, de nem fejezte be az erőmérnöki tanulmányait, mert megtudta hogy nőket nem vettek fel erdészeti munkára. 1959-től Torontoban műszaki rajzolóként dolgozott aktív karierje végéig ami latt számtalan épület acélszerkezeti és műhelyrajzát készítette el.
1981-ben King City-be költözött ahol 30 acre területen farmer gazdaságot nyitott férjével. Lovakkal fogalkozott és fogathajtó veresenyeken indult 15 évig. Angolhajtásban kanadai női bajnok lett 1992-ben.
Férje, Imre, 1988-as agyvérzését követően már nem tudott vele úgy kommunikálni ahogy szerette volna, ezért 1994-től így írni kezdte gondolatait. Negyed százada a Kanadai Magyar Írószövetség tagja, majd vezetője 2017-19 között. (Simándy Ágnes után Kövessy Zsoltnak adta át.) 12 verses kötetet írt, a leghíresebbek a Vágy és Való, Visszapillantó, Mint a Madár, Változó felhőzet, de írt gyerek versek illustrált kiadását is, majd egy Istenes versek kötettel jelent meg.
Költői munkássága elismeréseként a Clevelandi Árpád Akedémia majd a Szent László lovagrend is tagjává választotta. Idén, 2024 december 27-én lesz 90 éves Király Ilona.
Veszély Ferenc
Frank Veszely was born in Kispest, a suburb of Budapest, Hungary, in 1936, into a middle class family. He was an only child until his parents divorced and his father remarried, producing two siblings Brigitta (1946) and Zsolt (1948). After the Reformatus Gimnazium was closed by the communists he attended Fay Andras Gimnazium in Budapest, graduating in 1955. After four failed attempts to gain admittance to a university “because of lack of space” ( a standard rejection slip of the day the regime issued to children of “socially unfriendly elements” i.e. well to do farmers and the intelligentsia), he worked in a printshop. Conscripted into the Army, he expected to be called to duty in the fall of 1956, when the Hungarian revolution broke out. Having participated in the revolution and expecting retribution, he hid in the basement of a former teacher until he was able to leave the country on January 15, 1957.
He came to Canada as a landed immigrant on May 1, 1957. Sent to Winnipeg, he worked at the Lakehead region before buying a one way ticket to Vancouver. Trained with university students in the spring of 1958 and became a sleeping car porter for the CPR, a job he held until commencing university studies in 1965 at U.B.C. Taught in Kamloops from 1969 to 1996, completing a Diploma in Educational Administration at the University of Calgary in 1972. Upon retirement he attended the University College of the Cariboo (now David Thompson University), where he obtained a B. A. in English Literature in 1999. He has been writing extensively since retirement, and published a large collection of his works in Hungary (Bajban szépült életeim ISBN 9632184122) in 2005, as well as publishing in several Hungarian language magazines and periodicals. For more information and more of his works visit his home page on the web @ www.magyarkoltok.com